A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) a ragadozók családjába tartozó, kutyaféle állat. Háziasított alfaja a kutya (Canis lupus familiaris).

Tágabb értelemben farkasnak neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül több más fajt is: ezek a prérifarkas (Canis latrans), a vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus) és a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus). Szócikkünkben „farkas” alatt a szürke farkas értendő.

Leírás: Testhossza 100-160 cm, farka 30-50 cm hosszú. Marmagassága 50-100 cm, testtömege 15-80 kg. Aki figyelmesen áttanulmányozza ezeket a számadatokat, az azt tapasztalja, hogy az állat méretei igen tág határok között mozognak. Ennek az az oka, hogy az egyes kifejlett egyedek között is igen nagy lehet az eltérés, attól függően, hogy az állatok pontosan mely területeket lakják, milyen ivarúak, mennyire idősek és fejlettek, mennyire dominánsak, stb. Az állatok színe is nagyon különböző lehet, mert bár a szürkétől a barnáig terjedő szín a leggyakoribb. Egyes vidékeken a farkasok inkább feketék, a sarkvidéki területeken pedig inkább fehérek. Elterjedés, élőhely: A farkas elterjedési területe egykor igen hatalmas volt. A Brit-szigetektől kezdve az európai kontinensen, illetve Ázsián át Japánig, sőt Észak-Amerikában Alaszkától egészen Mexikóig. Mára a farkas egyes országokból teljesen eltűnt, s szinte mindenhol megritkult az állománya. Farkasok még ma is élnek Eurázsiában és Észak-Amerikában, de amíg egykor ezen a vidéken elterjedési területük egyetlen hatalmas, összefüggő terület volt, addig mára egymástól elkülönült apró, szigetszerű foltokká zsugorodott. Magyarországon hivatalosan kihalt fajnak tekintik, de időről időre néhány állat átlépi az államhatárt, s eljut hazánkba is. Életmód, táplálkozás: Amint az közismert, a farkasok falkában élnek. Ezek a falkák általában 5-8 egyedből állnak, előfordulnak azonban ennél jóval nagyobb egyedszámú falkák is. A falkán belül szigorú, hierarchikus rendszer uralkodik. Az egyedeknek a rangsorban elfoglalt helyük határozza meg, hogy a zsákmányból mennyit fogyaszthatnak el, illetve a hímek a rangsor alapján párosodnak a szukákkal. Ragadozó állatok, étlapjukon a kisemlősöktől kezdve a nagyobb patásokig sokféle zsákmányállat szerepel. Egy-egy farkasfalka akár még egy jávorszarvast is képes elejteni. Szaporodás, egyedfejlődés: A farkas vemhességi ideje 61-63 nap. Mivel a Kárpát-medencében élő farkasoknál a párzási időszak decembertől márciusig tart, az utódok általában március-május táján jönnek a világra. A kölykök száma egy alomban általában 4-8. A nőstény 7-9 hétig szoptatja a kölyköket, amelyek aztán 1-3 éves korukban válnak ivaréretté.

Előfordulása

A farkas talán a legnagyobb területen elterjedt szárazföldi ragadozó. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn. Természetes élőhelyét nehéz meghatározni, hiszen a félsivatagtól a tundrán át a trópusi esőerdőig mindenhol képes megélni, ami nagyszerű alkalmazkodó képességét jelzi.

Kárpát-medence

Európában – ezen belül a Kárpát-medencében is – csak szigetszerű populációi élnek.

Szerencsére ma már Magyarországon is védett, azaz a délről és északról átkóborolt egyedeket nem lövik ki automatikusan. A jelek szerint Szlovákiából át is települt már pár egyed: a Gömör-Tornai karszton, az Aggteleki Nemzeti Parkban él egy falka.

Megjelenése

A nőstények testtömege 18–55 kilogramm, a hímeké 20–80 kilogramm; testhossza 1,3–1,6 méter. Vad alfajai a rókánál nagyobb, szürke, barnás-szürke, sárgásbarna vagy fehér színű állatok. (Az alfaj színe élőhelyétől függ.) Élettartam:átlag 13 év, fogságban átlag 15 év

Életmódja

Farkasok támadtak meg egy amerikai bölényt

Bár nagyszerű és intelligens vadászként ismert, kisebb részben növényi eredetű táplálékkal is kiegészíti étrendjét. Az állatokban sem válogatós, kisebb állatokat éppúgy elkap, mint a jávorszarvas és pézsmatulok méretű nagy patásokat – persze ez utóbbiakat csapatban vadászva. A kiszemelt vadat kitartóan üldözik hosszú kilométereken keresztül, majd beérve a farába, lágyékába és marjába marva terítik le őket. Akár 70 km/h-ás sebesség elérésére is képesek. Miután a legnagyobb sikerre törekednek, elsősorban az eleve hátránnyal induló legyengült, beteg vagy öreg vadakat szemelik ki. Ezáltal fontos a szerepük a prédapopulációk számának szabályozásában. A zsákmányt leterítve a híres farkasétvággyal fejenként akár 9 kilogrammot is megesznek belőle. A dögöt sem veti meg, gyakran próbálják közös erővel elkergetni más farkasokat, medvéket és pumákat friss zsákmányuk mellől. A települések szeméttelepein is megjelennek, hajdan az ősi emberi közösségeket így kerülgető farkasokból háziasíthatták a kutyákat.

A farkasok rendkívül szervezett szociális csoportokban, úgynevezett falkákban élnek. Ezek létszáma az élőhely adottságaitól függően 2–36 lehet; általában 5–9. A falkák tulajdonképpen olyan nagycsaládok, amelyekben a vezető alfa-párhoz és utódaikhoz idegen farkasok is csatlakozhatnak. A falkában szigorú a hierarchia: az abszolút úr az alfa-hím, őt követi az alfa-nőstény. A vezérhímet legyengülése (betegség, sérülés stb.) esetén a béta-hím váltja fel.

A farkasokra az egymást váltó "letelepedett" és "nomád" életmód jellemző. Tavasszal és nyáron egy területen maradnak, amíg a kölykök fel nem nőnek, ősszel és télen azonban hatalmas távolságokat járnak be éjszakánként. Ilyenkor naponta akár 200 kilométert is megtehetnek, 8 km/h átlagsebességgel.

a farkas támadás előtt

Territoriális viselkedésük erős; a falka felségterülete az élőhely adottságainak megfelelően 130–13 000 négyzetkilométer között van. Területüket hevesen védik a betolakodókkal szemben; akár meg is ölhetik azokat.

Szaporodása

A szaporodás kizárólagosan a domináns alfa-pár előjoga. Vagyis a farkasokra a monogámia jellemző, azzal, hogy az alfa-egyed kiesésével a rangsorban következő veszi át a helyét. A szaporodási időszak január és április között van, az északabbra élő farkasok esetében később, mint a délebbre élőkénél. A nőstény évente egyszer ivarzik, az ösztrusz 5-14 napig tart. A párzás után a szuka egy odút ás, amelynek bejárata először lejt, majd emelkedik a vízbefolyás gátlására. Az áltagosan 63 nap vemhesség után vakon és süketen megszülető kölyköket 3 hétig csak az anya neveli. A számuk változatos, akár 14 is lehet, általában 7 szokott lenni. 5-10 nap alatt állnak talpra, a kezdetben kék szemük 10-15 nap múlva nyílik ki.

Az idősebbé váló kölykök nevelésében a csapat összes tagja részt vesz, beleértve a visszahányt eledellel való táplálást is. A szülőodút 8-10 hetes korukban hagyják ott a kölykök. Játékaik során ekkor már kezdenek kialakulni a hierarchia viszonyok közöttük. A gyorsan fejlődő fiatalok 10 hónapos korukban kezdenek el a csapattak együtt vadászni.

Ivaréretté a szukák 2 éves, a hímek 3 éves korukban válnak. Ekkor elhagyják a szülőcsapatukat, és megpróbálnak újat találni, alkotni. A farkasok legfeljebb 13 évig élnek a természetes élőhelyükön, a születéskor várható élettartam azonban csak 5-6 év. A vadászat és a dominanciaharcok közben szerzett sérülések a leggyakoribb halálokok. Állatkertben közel 15 évig is élhetnek.

A szaporodás a legmagasabb rangú nőstény előjoga, előfordulhat, hogy az alacsonyabb rangú nőstények kölykeit elpusztítja. A párkapcsolat gyakran egy életre szól. A párosodás után a nőstény kotorékot ás, ahol megszüli kölykeit. A fiatalok felnevelésében mindkét szülő, sőt a csapat más tagjai részt vállalnak. A vakon és süketen született gyámoltalan kölykök gyorsan nőnek, 300 napos korukban már elkísérik a családot vadászatra.

Farkas a mai Magyarországon

Magyarországon a közönséges farkas állománya a II. világháború végére nagyon lecsökkent, majd később el is tűnt. A 80-as években ismét megjelentek farkasok az Északi-középhegységben (Börzsöny, Zempléni-hegység, Aggteleki karszt), ahol azóta is tartósan jelen vannak. Számíthatunk megjelenésükre a Dunántúlon is. 1991-ben a Balaton-felvidéken ejtettek el egy példányt, és kitömött bundáját az Afrika Múzeumban állították ki Balatonedericsen. A farkas Magyarországon védett állat.