A kutya (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó állat, a farkas (Canis lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely latin nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek pl. a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.
A kutyafajtákat feladatuk, hasznosításuk szerint osztályozzák. Három fő csoportjuk:
- Vadászkutyák – fő típusaik: agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és vizslák
- Munka- és őrkutyák – fő típusaik: terelő- és kísérőkutyák, őrzőkutyák, mentőkutyák, harci kutyák, masztiffok (más néven szelindekek), bulldogok, bulldogterrierek, dogfélék, spiccek és szánhúzó kutyák
- Ölebek (társasági kutyák)
A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik. A kutya másik lehetséges ősének korábban az aranysakált tartották. Mindenesetre mindhárom kutyaféle képes szaporodni egymással.A kutyáknál megkülönböztetik a genetikailag hibrid egyedeket, a korcsokat és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.Ahogy a mondás tartja, az ember legjobb barátja a kutya. Nagyon sok területen vált társunkká, kutyák terelték a növényevő háziállatainkat, a hatalmas juhnyájaktól a veszélyes szarvasmarhákig, sőt, egyes fajták a rénszarvasok terelésére lettek kitenyésztve. Húzták a szánokat, teherhordók voltak, postakocsikat kísértek, vadra vezettek, sőt vadásztak. E feladatok közül néhány már kiment a divatból, vagy csak hagyományőrzésként, illetve sportként él tovább, azonban akadnak új feladatok a kutya számára. Ma a legismertebb „munkakörök” a rendőri szolgálat (járőr- és nyomozókutyák), mentőkutyák (romkeresők, lavinamentők és terepkeresők), robbanószer-keresők, vakvezetők és mozgássérült-segítők. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kutyás sportok is, a közismert agilitytől és szánhúzástól a kevésbé ismert dog dancingig és flyballi.
A kutya története
A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják1. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik.
Tervszerű kutyatenyésztés a 19. század közepétől folyik.
Kutyafajták
A kutyáknál megkülönböztetik a hibrid egyedeket (két fajta kereszteződéséből származó példány), a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.
A kutyáknak is tanulni kell, ha meg akarnak maradni állásukban
A kutyafajtákat feladatuk, hasznosításuk szerint osztályozzák. Három fő csoportjuk a vadászkutyák, a munka- és őrkutyák és az ölebek (társasági kutyák). A vadászkutyák fő típusai az agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és Vizslák, a munka- és őrkutyákat pedig terelő és kísérőkutyákra, őrzőkutyákra, mentőkutyákra, harci kutyákra, masztiffok (más néven szelindekek), bulldogokra, bulldogterrierekre, dogfélékre, spiccekre és szánhúzó kutyákra osztják.
Az egyes kutyafajták felsorolását lásd a Kutyafajták listája szócikkben!
Híres kutyák
- Mancs, mentőkutya
- Kántor, magyar rendőrkutya, német juhász; életéről könyveket írtak (Szamos Rudolf) és filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumben őrzik.
- Rin tin tin, becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az I. világháborúban Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.
Híres szerepek
Magyar kutyafajták
A világ kutyafajtái
Vadászkutyák
- Vizslák
- Angol vizslák
- Kontinentális vizslák
Munka- és őrkutyák
Ölebek (társasági kutyák)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
